Egy megkezdett utat feladni majd újra folytatni, vagy egy egészen újat elkezdeni, egyaránt bátorság kell. A megtett lépéseink lábnyomát talán elkoptatja az idő, de a lelked sosem felejt egyetlen percet sem a létezéséből. Van amiben egyformák vagyunk, egyformán születünk és halunk. Nincsenek véletlenek, de nincs eleve elrendelés sem. Az Isten ott van, ahová képzeljük, senki sem mondhatja meg senkinek, hogyan kell éljen, mert senki nem is tudhatja azt. Itt mindenki csak keres. Nincs olyan hogy örökké és soha, de a semmi ugyanúgy nem létezik. Hiszem, hogy mindennek ami megszületik ezen a világon, gondolat, érzés, tett, annak helye van itt. Bármilyen dadája legyen is, jó vagy gonosz.
Megmutatni igazi valónkat, feltárni és megosztani a bennünk rejlő értékeket másokkal, közben megtanulni tisztelni a másik különbözőségét, szabadságát, szabad gondolkodását, ez az amihez alázat, bátorság, és felelősségtudat kell. Álarcokat viselünk, eltérő utakat járunk be, találkozunk majd elválunk, egymás megismerésén keresztül tanuljuk önmagunk. Az idő értékes, mert senki sem tudja mennyi van még belőle, de azt igen, hogy fogy. Bizonyos szempontból, minden perc egy első és utolsó lehetőség.
Hozzászólások (0)